Miért kevésbé vonzóak a fehér szőrű lovak a böglyök számára, mint a sötétebb színűek?
Miért lepik jobban a böglyök a sötét szőrű lovakat?
Van-e egyáltalán infralátása a böglyöknek?
Milyen színű az ideális a bögölyálló ló?
A Fizikai Szemle tudományos magazinban megjelent korábbi cikket szemléztük. Az igen alapos tanulmány szerint tudományos kísérletekkel és képalkotó polarimetriai vizsgálatokkal vizsgálták a legelő lovakat zaklató böglyöket. A kapott eredmények támasztották alá azt, hogy e zaklató jelenség a testfelület fénypolarizáló képességével és a böglyöknél jelenlévő pozitív polarotaxissal magyarázható. Vagyis azzal, hogy a böglyök vonzódnak az erősen es vízszintesen poláros fény természetes vagy mesterséges forrásaihoz.
Tudományos megfigyeléseket es választásos kísérleteket végeztek, amelyekben a böglyök lovakhoz, ló makettekhez és különböző fénypolarizáló- képességű teszt felületekhez való vonzódását tanulmányozták. A kapott eredmények alapján megállapították, hogy nem önmagában a szőrzet sötét színe, hanem fénypolarizaló-képessége okozza a böglyök erősebb vonzódását a sötétebb lovakhoz.
Mivel a böglyök biológiájukból adódóan a nyári, magasabb hőmérsékleteket kedvelik, a kísérleteket meleg napsütéses napon, legelőn végezték el. Egy barna (lovas szaknyelven pej) és egy fehér (szürke) ló bögöly támadásokkal szembeni viselkedését figyelték meg, keresték a bögölyálló ló típusát. A böglyök mindkét lovat folyamatosan zaklattak, a lovakat valóságos bögöly felhő vette korul (1. kép). A mérések alapján a barna lovon 3,7-szer annyi böglyöt számoltak, mint a fehéren, amely különbség statisztikailag magasan szignifikáns.
Azt is megfigyelték, hogy a nyílt legelőn és az árnyékos erdőben nem azonos a bögölytámadások intenzitása, és a lovak a két terület között folyamatosan ingáztak (1. sz. táblázat). Bizonyos, legeléssel töltött idő után a lovak az árnyékos erdőbe menekültek a böglyök elől, ahová a böglyök csak ritkán követték őket, így nyugodtan tudtak pihenni. Egy idő elteltével a lovak újra előmerészkedtek a napos mezőre legelni, ahonnan azonban hamarosan megint visszakényszerültek az árnyékba. Ezt az ingázó viselkedést ismételgették periodikusan a nap közepéig (13:00 óra). Ekkorra, a nagy meleg miatt a böglyök aktivitása már elérte a maximumot, ebből kifolyólag a böglyök általi zaklatás oly mértékű lett, hogy a lovak már egyáltalán nem tudtak a mezőn legelni, az árnyékba menekültek. Megfigyelték azt is, hogy a napos legelőről elsőként mindig a barna ló menekült az erdőbe.
Mivel a bögöly vonzódik az erősen és vízszintesen poláros fényhez, feltételezhető volt, hogy a sötétebb (barna) ló nagyobb bögöly-vonzóképessége részben magyarázható az állat szőrzetének fénypolarizaló -képességével, ami erősen függ annak színétől es világosságától. E föltevést több különböző választásos kísérlettel ellenőrizték.
Az egyik kísérletben egy adott helyszínen két azonos méretű (150×150 cm), de eltérő színű (világos és sötét) tesztfelületeken végezték a vizsgálatokat. A tesztfelületeket a földre (fűbe) fektették le, és az odavonzott és rárepülő böglyök számát megszámolták. (1. sz. táblázat)
Egy másik kísérletben megvizsgálták és megszámoltak a vízszintes matt barna felületre szálló és a vízszintes csillogó ragadós felülettel csapdába ejtett böglyöket.
Egy barna, egy fekete es egy fehér lómakettet (mindhárom azonos formájú es méretű: hosszúság: 160 cm, magasság: 110 cm, szelesség: 60 cm) állítottak a füves talajra normál testtartásban. A három lómakettet 5 m távolságra helyeztek el egymástól egy egyenes menten. A felületüket minden második napon színtelen, szagtalan ragasztóval kenték be. A csapdázott böglyöket megszámolták. Felhős vagy esős időben a böglyök nem repültek, s ekkor a lómakettek egyetlen böglyöt sem fogtak.
A kísérlet kiértékelésekor megállapították, hogy a fényes barna es fekete lómakettek 15,2-szer, illetve 25,5-szer több böglyöt fogtak, mint a fényes fehér lómakett. E különbségek statisztikailag magasan szignifikánsak.
Napsütésben a sötétebb lovak szőre jobban felmelegszik, mint a világosabbaké, mert a sötétebb testfelület több fényt nyel el. Ez részben magyarázhatná, hogy a sötétebb lovak miért vonzanak több böglyöt, ha a böglyök egyértelműen vonzódnának a melegebb helyekhez.
Habár a böglyöknél a gazdaállat kiválasztásában a testhőmérséklet is szerepet játszik , a
gazdaállat testfelületének hőmérsékletét csak akkor tudjak érzékelni, ha már rászálltak, mert nagyobb távolságból a különböző színű gazdaállatok testfelszíni hőmérséklete a repülő böglyök számára észlelhetetlen, mivel nincsen infravörös látásuk.
Vagyis, mindazok a reklámok, videók, leírások, iránymutatások, amelyek indoklása, valóságtartalmának, hatékonyságának alátámasztása a böglyök infravörös látásán alapulnak, nem valós!
A fenti kísérletekben a különböző tesztfelületek hőmérséklete mindig azonos volt. Ezek alapján megállapítható, hogy a sötét szőrű lovak böglyökre kifejtett nagyobb vonzóképessége nem magyarázható csupán a sötét es világos lovak testfelszíni hőmérsékletének esetleges különbségével.
A barna lovak több böglyöt vonzanak a fehéreknél, ez azonban a testfelületükről visszavert fény polarizációja miatt van. Jelen tanulmány kísérleteiben a kuatók tudományosan is bizonyították, hogy a böglyök jobban vonzódnak az erősen és vízszintesen poláros fényt visszaverő fényes barna teszt felülethez, mint a gyengén és nem mindig vízszintesen poláros fényt visszaverő matt barna vagy polarizáló matt fehér teszt felületekhez. Talán ő lesz a bögölyálló ló?
Ezért nem a szín és/vagy a fényesség a döntő, hanem a célpont (tesztfelület, gazdaállat) polarizációs mintázata.
Az evolúció során kifejlődött a böglyök polarizációlátása. Ez a képesség a víz felszínéről visszavert fény vízszintes polarizációjának köszönhetően segíti őket a víz keresésében. A víz közvetlen környezete ideális helye a böglyök számára:
Logikus feltételezni, hogy a böglyök polarotaxissal
a gazdaállat kiválasztásában is szerepet játszik. Ha egy bögöly választhat egy sötét és egy világos megjelenésű, és minden egyéb tulajdonságában (nem, alak, méret, szag, hőmérséklet, mozgás, ver stb.) megegyező gazdaallat közül, akkor a sötétebbet választja. Az ok: a sötétebb gazdaallatrol visszavert fény polárosabb.
Ezek alapján a kutatók a következő megállapításokat tették:
A kísérletek eredményei szerint a gazdaállatok poláros fényt visszaverő színtelen felületek közül a fényt jobban polarizálók több böglyöt vonzanak, mint a gyöngébben polarizálok (bögölyálló ló). Kimutatták, hogy a sötétebb szőrű lovak és szarvasmarhák nagyobb polarizáció fokú fényt vernek vissza. Így ezeknek az allatoknak a nyaka, háta és fara vízszintesen poláros fényt verhet vissza.
A kísérleti eredmények határozottan alátámasztják azt, hogy a gazdaállatok testfelületének fehérsége egy bizonyos szempontból előnyös tulajdonság, mivel a fehér allatok ( bögölyálló ló) a böglyöket kevésbé vonzzak, mint a sötétek.
Szöveg, kép, táblázatok: BLAHÓ és mtsai: A LOVAK FEHÉRSÉGÉNEK EGY NEM VÁRT ELÔNYE, 2010. Fizikai Szemle LX. évfolyam 5. szám, p:145-156.
Lovasfarmok biológiai légykontrollja
Felhasznált irodalom:
BLAHÓ és mtsai: A LOVAK FEHÉRSÉGÉNEK EGY NEM VÁRT ELÔNYE, 2010. Fizikai Szemle LX. évfolyam 5. szám, p:145-156.
BLAHÓ és mtsai: Applying Polarization-Based Traps to Insect Control, 2014. https://www.researchgate.net/publication/270755491
BLAHÓ MIKLÓS: EGY ÚJ, POLARIZÁCIÓS BÖGÖLYCSAPDA, 2009. Tájökológiai Lapok 7 (2): 329–347 (2009)
Általános név: Pilleszúnyog Tudományos név: Clogmia albipunctata Williston, 1893 (Insecta: Diptera: Psychodiadae) Bevezetés A
A madártetűatka invázió csúcspontjának, tetőzésének legjellegzetesebb tünete, hogy már nappal, szabad szemmel is láthatók a
StickyRaptor bögöly csapda egyedi megoldása, eddig nem látott és tapasztalt mennyiségű böglyöt képes összegyűjteni! A bögölyfélékre
Támogatáskalkulátor a VP3-14.1.3 – 22 kódszámú „Kiskérődző állatjóléti támogatás” felhíváshoz. A felhívás szerinti támogatás
